EZÉRT SÜSSÜNK-FŐZZÜNK ZSÍRRAL!

Időről-időre fellángol a vita, hogy étolajjal vagy zsírral sütve finomabbak, egészségesebbek-e a sültek.

A hetvenes-nyolcvanas évek elhibázott dietétikai kutatásai és az abból fakadó tömeghisztéria odavezetett, hogy szinte teljesen kiiktatták a telített zsírokat az étrendből.

Ami akkoriban a zsír volt, az már/upload/files/157/zsirtepi-946.jpga a szénhidrát lett, amit minden kövérség kizárólagos okozójaként, minden szív- és érrendszeri megbetegedés felelőseként azonosítottak.

Ez odavezetett, hogy több egymást követő generációt is sikerült majdnem teljesen leszoktatni a zsírral sütésről, vagy az alacsony hőmérsékleten zsírban abálásról. Pedig akinek volt szerencséje a nagymama főztjéhez, sültjéhez, az tisztában van azzal, hogy zsírban kisütve minden sokkal finomabb, mint az ízétől megszabadított étolajban.

Erről séfeket is megkérdeztek ez ügyben, akik egytől-egyig egyetértettek abban, hogy zsírban sütve minden finomabb, ráadásul vannak sütemények, amiket nem lehet elkészíteni egy tisztességes adag zsiradék nélkül.

Ha a zsírnak semmi más előnye nem lenne az olajjal szemben, mint az, hogy otthon készítve minden esetben töpörtyű lesz a mellékterméke, már akkor is bőven megérné azzal tölteni két-három órát, hogy a lakást alaposan megtöltsük zsírszaggal. Akinek van lehetősége szabadban végezni ezt a műveletet, inkább ott készítsen töpörtyűt.

A megkérdezett séfek közül voltak, akik a disznózsírra, mások a libazsírra esküdtek, de abban mindannyian egyetértettek, hogy a zsírok között egyáltalán nem olyan nagy a különbség, mint a zsír és az olaj között. A séfek a zsír egy másik nagyszerű tulajdonságát is kiemelték: nem csak lehet, de érdemes már használt zsírban sütni.

Forrás: Egy csepp csoda Egészségközpont -  (Ezen az elven alapul a Reg-Enor magyaros diéta program is.)